Dot Hutchison – Május rózsái

 

FÜLSZÖVEG

Ahogy ​leköszön a tél, egy nő holtan végzi minden évben.

Négy hónap telt el a Kert felrobbanása óta, ahol a Pillangók néven ismert fiatal nőket tartották fogságban. A három FBI-ügynök, Brandon Eddison, Victor Hanoverian és Mercedes Ramirez még mindig a történtek hatása alatt áll, és a túlélőknek próbál segíteni abban, hogy hozzászokjanak a kinti világhoz. A tavasz közeledtével a gyógyuló Pillangókra hosszabb és melegebb napok várnak. Az ügynökök számára azonban a küszöbönálló olvadás egy rémisztő dologgal is fenyeget: azzal a vérfagyasztó bizonyossággal, hogy az országban valahol egy újabb fiatal nő holtteste bukkan majd elő egy templomban, elmetszett torokkal, virágokkal feldíszítve.

Priya Sravasti nővére évekkel ezelőtt lett a gyilkos áldozata. Az édesanyjával arra készülnek, hogy elköltöznek Amerikából, és új életet kezdenek. De amikor Priya a sorozatgyilkos látóterébe kerül, a felállás megváltozik. Kizárólag az ő segítségével találhatják meg a gyilkost – de vajon a lány tényleg annyira vágyik az ügy lezárására, hogy az életét is képes kockára tenni miatta?

 

RÖVID ÉRTÉKELÉS

https://moly.hu/konyvek/dot-hutchison-majus-rozsai/en-es-a-konyv/regina_elek

 

 

Mit rózsának hívunk..

 

Halált virágzik most az ártatlanság. Ahogy beköszönt a tavasz a virágok kinyílnak és egy lány életét veszti. Van, akinek a templom a menedék, míg másnak a végzet. Ha leszakítasz egy virágot, az idő múlásával elhervad és már nem fog kelleni senkinek, ezért meg kell akadályozni, hogy ez bekövetkezhessen.

 

Próbálom keresni a magyarázatot, hogy egy történet, hogy tud így ennyire félrecsúszni. A nyomozás csapnivaló, a tett logikátlan és a történések rendkívül ingerszegények. Elszomorító, hogy a lehetőséget sem adja meg az írónő, hogy a rejtély megfejtésén elmélkedjünk, hisz olyan egyértelmű, mint az, hogy ezt a könyvet soha nem fogom újra kinyitni.

 

A FOLYTATÁSBAN SPOLIERES TARTALMAK VANNAK, ÍGY KÉRLEK, CSAK AKKOR OLVASD EL, HA MÁR ISMERED A TÖRTÉNETET

 

Egy újabb kertész a láthatáron, aki pillangók helyett, örökké nyíló virágokat gyűjt. Az ártatlanság fontos erény. Akinek leszakítják virágát a rossz útra tévedt és bűnös életet él. Az elkövető ezért, hogy megőrizze ártatlanságukat, minden évben megöl egy lányt, és a templomban helyezi el őket virágokkal díszítve.

Ez így izgalmas is lenne, de már hiba van a gépezetben. A lányok közül volt, aki ártatlan, de volt, aki már nem, ezért velük kevésbé bánt szépen a tettes. Akkor végülis milyen lányokat is választott?

Van három FBI ügynök, aki mindent csinál, csak nem dolgozik. Életemben nem olvastam még olyan könyvet, ahol a nyomozók ennyire puszipajtások lennének az áldozatokkal. Ott van Eddison, akiről az előző részben annyi maradt meg, hogy Ő volt a „rossz zsaru”, most meg egy aggódó család figura. A többi nyomozó ott van lapkitöltőnek, mert kábé semmi szerepet nem kaptak.

A történet főhőse Priya, akinek nővére is a sorozatgyilkos áldozata lett. Olvashatjuk számtalanszor, ahogy Priya oreót eszik, az anyjával társalog, majd Eddisonnal is társalog, fényképezik, sakkozik a veteránokkal, naplót olvas, levelet ír, tévét néz, alszik ésatöbbi ésatöbbi. Rendkívül érdekfeszítő volt olvasni mindezt.

Ne felejtsük el azonban az előző rész szereplőit sem, akiknek végképp semmi köze a sztorihoz. Irana (akiről sokáig fogalmam nem volt kicsoda, mert erről nem tesz szót a kedves írónő és elvárja, hogy emlékezzek vissza az előző részhez, ahol szinte végig Mayának volt szólítva) és Bliss, aki úgy tűnik megunta a gyurmázást.

Az tetszett, hogy az új résznél továbbra is felmerült az előző eset, de az, hogy ők hogy káromkodnak a nyomozókkal, és hogy törnek bögrét az végképp nem érdekelt.

Én azt értem, hogy ez főként pszichológiai thriller és nem krimi, de könyörgöm, itt NEM VOLT NYOMOZÁS. Itt a nyomozók nem csináltak SEMMIT.

Lapozgattam előre, hogy mikor jön már egy dőlt betűs rész, mert csak azok voltak az érdekesek. Még akkor is, ha az is eléggé logikátlan volt, de amikor már tizedjére olvasom a veteránok nevét, és tizedjére sem tudom ki kicsoda, akkor már kezdtem ott tartani, hogy becsukom a könyvet ÖRÖKRE.

Azért volt ilyen sokáig megoldatlan az ügy, mert az FBI inkább bögréket vásárol, meg itt-ott találkozik egy folyamatban lévő ügy szemtanúival. Tizenvalahány áldozat után kellett rájönniük, hogy az első áldozat bátyja a haláleset után furcsa mód eltűnt? Komolyan? Priya erre hamarabb rájött, mint ők?

Ha már Priyánál tartunk. Rájött ki a sorozatgyilkos az első áldozat fényképe alapján, hiszen az ott lévő személyt már látta valahol. Dobpergés…. a tettes az az egyetlen ember, akivel beszélgetett, de nem volt nyugdíjas sem perverz sem rendőr. És Priya mit csinál? Elmegy egy templomba egy rendőrrel és tőrbe csalja az illetőt. Az elkövető meg rá harap a horogra. Az anyja mit szól ehhez? Ó kislányom, menjél nyugodtan mégis mi baj történhet. What?

Nem az anya megy, mert az önbíráskodás vagy vérbosszú lenne és biztos elveszítené az állását, de ha Priya öli meg akkor az jogos védelem. Persze ez igaz, de ettől függetlenül milyen anya hagyná ezt jóvá? Egyébként annyira érdekfeszítő volt a történet, hogy sokáig nem tudtam az anyuka, Deshani tűzoltó vagy HR-es. 

A könyv vége haladtával végre eljött a pillanat. Az áldozat szembe találkozik a gyilkossal. Mi fog történni? Elmondja Joshua, hogy miért tette, amit tett? Miért Priya a következő? Miért küldözgette neki az eddigi áldozatok virágait? NEM. NEM TUDUNK MEG SEMMIT. Az írónő jónak látta, hogy kihagyja ezt a jelenetet. Valószínűleg azért, mert maga Joshua sem tudta miért tette azt amit, mert annak sem volt semmi értelme.

Összegezve a Május rózsai egy gyengécske alkotás. A címnek sincs értelme, hiszen nem mindig májusban gyilkolt (azt hiszem) és nem is rózsákat tett az áldozatok köré. Mindenkinek más virága volt. Ha pedig Priyára utal a cím, akkor helyesebben Május rózsája lenne, de ennyit is a nyelvtan leckéből.

Furcsa az is, hogy minden egyes lány egy virágot (persze különbözőt) tűz a hajába vagy koszorújára, tesz a kosárba vagy ültet és mindegyikük gyakran jár templomba. Valaki mondja már meg, hogy ki az, aki az éjszaka közepén ki megy a templomba táncolni, tudva, hogy egy gyilkos szabadon van, és ott helyezi el áldozatait?

A párbeszédek unalmasak és értelmetlenek voltak. A nyomozók mind pancserek, a tettes is egy mamlasz, Priya és Irana unalmas, Bliss idegesítő, a veteránok meg túl sokan vannak, ahhoz hogy megjegyezzem ki kicsoda.

Az egész történetből dől a sületlenség, semmi logika nincs benne. Sajnos egyet kell értenem a sok negatív kritikával.

Utóirat: Bambi ŐZ volt.

  

ÉRTÉKELÉS

🌹 🌹

SZEREPLŐK

Deshani                                  Joshua                                    Priya

            

     Brandon Eddison              Victor Hanoverian               Mercedes Ramirez

Inara (Maya)                                                 Bliss  

KÖSZÖNÖM, HOGY OLVASTAD !

Chris Carter - Egy gonosz elme

 

FÜLSZÖVEG

 

Ha ​eszébe jutsz… meghalsz.

 

Egy bizarr baleset folytán egy még bizarrabb gyilkosságra derül fény egy amerikai kisvárosban. A férfira azonban, akit a kettős gyilkosság vádjával letartóztatnak, hamarosan egy még sokkolóbb gyanú árnyéka vetül: legalább huszonöt éve folyamatosan rabolja el, kínozza és csonkítja meg az áldozatait. A gyanúsított azt állítja, ártatlanul keveredett bele az egészbe, és egy titokzatos idegen követte el a bűntényeket. De vajon lehet-e hinni neki?

 

Az FBI azonnal nyomozni kezd az ügyben, nemsokára azonban külső segítséget kell kérniük. A sorozatgyilkosokra specializálódott, elismert kriminál-pszichológust, Robert Huntert bízzák meg azzal, hogy hallgassa ki a gyanúsítottat. Ez a nyomozó számára az eddigi pályafutása során kapott legnehezebb feladatnak bizonyul. A kihallgatás alatt ugyanis borzasztó titkok kerülnek napvilágra, amilyenekre senki sem számított. A legnagyobb titok mégis a gyilkos kilétét fedi, akinek az elkapásához Hunternek a saját magát kísértő démonokkal is szembe kell néznie…

 

RÖVID ÉRTÉKELÉS
https://moly.hu/konyvek/chris-carter-egy-gonosz-elme/en-es-a-konyv/regina_elek

 

Nincs jobb tükör a régi barátnál

 

Jegyet válthatunk a pokolba, hogy bepillantást nyerjünk egy tébolyult tudat merengéseibe, mely az idő múlásával egyre elvetemültebb elképzelésekkel áll elő. Egy váratlan baleset folytán a sötétség kiszabadult, és egy évek óta eltitkolt bűntény kerül napvilágra. A véletlen tetten ért egy sorozatgyilkost? Magányos vizeken folytatja a nyomozást Hunter, de az eddiginél félelmetesebb üggyel még nem találkozott. Be kell férkőznie a tudat alattiba, és újra szembesülni a múlt fájdalmaival. Az igazság néha fáj, néha pedig darabokra tör.

 

Ez a nyomozás más volt a korábbiaktól. Nemcsak a nyomozótárs hiánya, hanem a szerkezeti felépítés is eltérő. Bár én is felleltem a hasonlóságot más művekkel, de ettől próbáltam elvonatkoztatni. A pszichológiai elméletek, a tettes elméjében való mélyen gyökerező gonoszság kifürkészése, a rébuszok, a rejtekhelyek bámulatosak voltak. Ezzel a résszel megszakadt a rendőrpáros nyomozásának monotonítása.

A FOLYTATÁSBAN SPOLIERES TARTALMAK VANNAK, ÍGY KÉRLEK, CSAK AKKOR OLVASD EL, HA MÁR ISMERED A TÖRTÉNETET

Egy pillangó megrebegteti a szárnyát, addig a sivatag közepén valaki szívrohamot kap, amivel egy lavinát zúdít a rendőrségre. A baleset következtében kinyílik egy autó csomagtartója benne két emberi fejjel. A tettest elkapták, aki mérhetetlen nyugalommal rutinszerűen tölti el mindennapjait. Egy szót nem szól, de amikor mégis, csak annyit mond, hogy Robert Hunter hallgathat csak ki.

Tehát a nyomozás más helyszínen zajlik. A hatáskör az FBI, ahova Hunternek sürgősen meg kell jelennie. A társa most nem Garcia, sőt a több mint háromszáz oldalon keresztül egyszer tesz említést róla, akkor is csak annyit, hogy hogy issza a kávéját. Akivel már öt majdnem halálos kimenetelű vérfagyasztó nyomozáson és tettesen megy keresztül, legalább egy telefont megejthetett volna, hogy mizu.  

Bár Hunter kap egy másik nyomozótársat, Taylor ügynököt, mint biodíszletet. Minden könyvben kell beletenni egy női mellékszereplőt, akik a következő részben már fel sem merülnek. És bár az előző kettő hölgyemény túlélte, Taylor ügynök az első háromhoz hasonlóan végezte.

A lényeg azonban a tettes. Lucien Folter az új Hannibal Lecter? Vagy talán a Hetedik film rejtélyes gyilkosa? Lucien is ugyanazt a játékot játssza. Valamit, valamiért (quid pro quo). Ő is szuper intelligens és különösebb lelki trauma nélkül, pusztán elméleti szinten vizsgálja magát, mint potenciális sorozatgyilkost. Tetteit, illetve érzéseit feljegyzi az utókornak, hogy a pszichológiai tanszéken kötelező irodalomként kerüljön feltüntetésre a memoárja.

Persze Hunter is szuper intelligens. Mindent IS tud, már gyerekkorában túlszárnyalta a professzorokat, olyan disszertációt írt, ami szintén kötelező irodalom az egyetemen blablabla.. Felmerülne a kérdés, hogy Lucien nem volt-e féltékeny. A legjobb barátok voltak az egyetemen. Hunter fiatalabb, okosabb és ezek szerint jóképűbb is volt, mert a harmadik barát egyben az első áldozat is Ő utána epekedett. Megölte a menyasszonyát és meghamisította a bizonyítékokat. A legjobb barátja volt, aki egy elvetemült sorozatgyilkos. Hunter egy pici szemráncolásból látja, hogy Lucien  hazudik, de nem vette észre, hogy valami nem stimmel vele?

A vége felettébb érdekes. Lucien, aki az eddigi legellenszenvesebb sorozatgyilkos volt, éppen Ő volt az, aki nem halt meg a végső leszámolás során. Bár sikerült elkapni, a szuperzseni Hunternek köszönhetően, de ez mégsem volt kielégítő számunkra. Oké, többet nem követhet el senki ellen semmit és börtönben csücsül élete végéig, de ilyen tett sorozatnál ez egy elég gyenge visszavágó. Nyilván Robert ne ölje meg, mert ő ennél okosabb, de lehetett is volna más megoldás is. Luciennél mindvégig látszott, hogy túlságosan hiú és a legfőbb vágya, hogy kiemelkedjen az eddigi sorozatgyilkosok között. Ezért írta azt a bizonyos enciklopédiát és ezért kísérletezett a potenciális áldozatokon. Hunter úgy adhatta volna meg neki a végső döfést, hogy közli vele, hogy az eddig végzett kutatása a semmibe vész, az enciklopédiát megsemmisítik. Senki nem fogja megtudni, hogy ki volt Lucien Folter.

Mindezektől függetlenül a sorozat sosem okoz csalódást. Hibát mindenben lehet találni, de ezek rendkívül érdekesen megírt sztorik, és Robert Hunter népszerűsége töretlen. Ez a rész különösen izgalmas lett. Az eddigi részeknél mindig volt egy idegen, aki bár látható a radaron mégsem gondolnánk rá hiszen alig szerepel. Mindig van három áldozata, akiről olvashatunk és a negyedik az, akit éppen Robert meg tud menteni. Itt fordított egy nagyot az író. Meg van tettes, de nincsenek meg az áldozatok, de még ettől függetlenül is érdekes volt és persze itt is izgultunk a még élő áldozatért, akit persze Robertnek sikerült megint megmentenie.

 

ÉRTÉKELÉS

🌹 🌹 🌹 🌹 🌹

SZEREPLŐK

Robert Hunter

Taylor                                                                Lucien

KÖSZÖNÖM, HOGY OLVASTAD !

Vi Kelland - A vetélytárs

 

FÜLSZÖVEG

Bennett Fox egy pokolian vacak hétfő reggelen sétált be az életembe. Késésben voltam a munkahelyemről. Épp aznap, amikor egy váratlan fúzió miatt versenyeznem kellett a pozíciómért. Mialatt a holmimat cipeltem át az új irodámba, megbírságolt a parkolóőr. Sorban ragasztgatta az autókra a büntető cetliket – kivéve arra az Audira, ami előttem parkolt, és ami pontosan olyan volt, mint az enyém.
Mérgemben átragasztottam a saját bírságomat arra az autóra, amelyik megúszta a büntetést, hátha a tulajdonos kifizeti és észre sem veszi a trükkömet. Csakhogy, miközben rátettem a cédulát, véletlenül eltörtem az ablaktörlőjét… Egy nehéz nap szörnyű kezdete… Azt hittem, minden jóra fordul, amikor megláttam egy csodás férfit a liftben… Úgy pillantottunk egymásra, ahogy a filmekben szoktak: a tested felvillanyozódik, tűzijáték robban, és a levegő megtelik köztetek elektromossággal. A forró pillantásától egészen elpirultam. Talán mégsem annyira szörnyű ez a nap… Ezt gondoltam, egészen addig, míg be nem sétáltam az új főnököm irodájába, és meg nem pillantottam a vetélytársamat. A nagyszerű fickó volt az. Az, akivel a liftben találkoztam. Akkor jöttem rá, hogy perzselő pillantását nem a kölcsönös vonzalom okozta, hanem a tény, hogy látta, amint megrongáltam az autóját. És most alig várta, hogy elpusztítsa a riválisát. Nagyon keskeny a határ a szerelem és a gyűlölet között – és nem kellene átlépnünk. Nem kellene, de átlopakodni rajta mégis annyira jó mulatság.

 

RÖVID ÉRTÉKELÉS
https://moly.hu/konyvek/vi-keeland-a-vetelytars/en-es-a-konyv/regina_elek

 

Tartsd magadhoz nagyon közel az ellenséget

Két cég összeolvadása következtében egyetlen kreatív igazgatói pozíció maradt, amiért a két szereplőnek meg kell küzdeni egymással. A verseny elkezdődik, aminek következtében, a cégekhez hasonlóan, ők is összeolvadnak sőt, további pozíciókat is elsajátítanak.  

Olvasás közben azt vettem észre, hogy én ezt már olvastam.. egy jó párszor. Nem kimondottan kedvelem, amikor már a fülszövegből rájövök a sztori végére, ez is azt bizonyítja, hogy ez a műfaj nem nekem való. Számomra ez egy sablonos felnőtt tartalmú disney történet.

A FOLYTATÁSBAN SPOLIERES TARTALMAK VANNAK, ÍGY KÉRLEK, CSAK AKKOR OLVASD EL, HA MÁR ISMERED A TÖRTÉNETET

Nem vagyok rajongója a műfajnak, de egy gyenge pillanat vagy egy brutál akció hatására mégis előveszek egy erotikus könyvet. 

Azt le kell szögezni, hogy az erotikus és a romantikus műfaj egyáltalán nem ugyanaz. A romantikus váratlan, megható és szép történet, az erotikus meg csak szeretne ilyen lenni. Ott a lényeg az együttléteken van, hogy így, úgy, amúgy, itt, ott, amott csinálják megállás nélkül. Ami pedig zsákbamacska, ha az erotikus mellé még más műfaj is kapcsolódik.

Összeszedtem, hogy az olvasás iránti rajongásom óta, hány erotikus műfajú könyvet olvastam. Nem sokat, de egytől egyig egy sémára épülnek.

Van egy férfi, aki piszkosul jóképű, piszkosul gazdag, egy piszok nagy seggfej vagy csak egyszerűen távolságtartó, de azért mert van egy szörnyű nagy titka. A titok általában az, hogy házas és átverték, vagy szerelmes volt, de sajnos volt egy baleset, ahol a szerelme vagy más elhunyt.

Van egy nő, aki gyönyörű, de ezt ő maga nem tudja, mindenkivel kedves és barátságos, kissé kapcsolatfüggő, mindig van egy tipikus exe, aki nem bánt jól vele, sőt hűtlen is volt. A hősnőnknek mindig van egy gyerekkori barátja, aki elfogadja a mellékszerepet, mindig támogató, és mindig alkohol társaságában hallgatja a szaftos sztorikat. És elfelejtettem a legfontosabbat. Ez a lány lesz az, aki az örökös agglegényből néhány nap alatt mintaférjet alkot.

Amiket olvastam rendszerint beleillenek a sablonba. pl.: Színleld, hogy az enyém vagy, Még egyszer kérlek, Szeress és hazudj stb.

De vegyük elő a jelenlegi szerzeményemet.

Ott van Bennett és nem Ben, aki brutál szexi, egy alfahím és egy tökéletes seggfej.

És ott van Annalise, aki egy porcelánbőrű szőkeség (nem barna, mint a borítón), okos és gyönyörű és mellesleg szünetet tart a barátjával, aki képes volt VALENTIN napon közölni vele a rossz hírt.

Mindkettőjüknek versengeni kell az állásukért, amit két cég fúziója következtében egyetlen egy pozícióra redukáltak. A vesztes fél pedig elmehet Texasba. A verseny tétje három cég marketing stratégiájának elnyerése. El is kezdődik az adok-kapok, a csipkelődések, a beszólások. Meglepően sokáig is eltart, mert közel a felénél sikerül végre egymásnak esniük.

Voltak benne jópofa jelenetek. A szélvédős mizéria, a naplóbejegyzések, Annalise szüleivel való találkozás. Tetszett a disneys utalás, mert a sztori is egy disney történettel egyenlő, csak itt a célközönség szigorúan tizennyolc éven felüliek.

Benett nem akar kapcsolatot és nem is volt sosem kapcsolatban. Amikor összegabalyodik hősnőnkkel kiköti, hogy csak egymással lehetnek. What?

Nem akar kapcsolatot, de csak egymással lehetnek? Nem mellesleg borzasztóan féltékeny típus. Együtt sincsenek, de nem beszélhet egy ügyféllel, nem beszélhet az exével. Követi őt, vagy ha nem, leissza magát. Ez inkább para, mint romantikus, de mivel Benett jó pasi, ezért mégis csak romantikus. Hmm..

És hogy miért nem akar kapcsolatot? Mert történt egy baleset egy lánnyal, aki a barátja volt. De jött Annalise.

Annalise, aki mindig miniszoknyába és melltartó nélkül jár dolgozni. Aki tüsszent egyet és Bennett már nem tudja türtőztetni magát. Akiért minden férfi oda van, mégis az exe, akivel 8 évig együtt élt megcsalta. És ezt honnan tudjuk meg? Az ex sógora elmondja Benettnek röpke két perc beszélgetés alatt. What?

Gondolom mindenki izgult, hogy mégis ki kapja meg a pozit. A három cég, amiről prezit kell tartani (amiről egyébként nem olvashattunk semmit) minden csak nem objektív. Az egyik Annalise ex sógornőjének a cége, a másodikban szavazati joggal rendelkező ismerős van, aki igencsak érdeklődik Annalise iránt, a harmadik.. talán ott nincs protekciója. Nem nagyon emlékszem a harmadikra. De még ennek ellenére sem izgulhatunk eléggé, mert ha valaki nyer, akkor valaki veszít, s a vesztes, mint tudjuk megy Texasba. Kell valami megoldás.

💡 Megvan. Alapítanak együtt egy új céget. Volt aki ezen meglepődött?

De ez még nem a happy end. A dráma már meg volt a múltban, de a jelenben is mindig kell egynek lennie. Annalise balesetet szenved. Egy kis izgalom, egy kis dráma és meg is gyógyult.

És most jön a happy end. Valentin nap. Gyertyafényes vacsora. És valaki térdre ereszkedik (nem Annalise). The End.

Próbáltam elvonatkoztatni attól, hogy nem szeretem a műfajt. Még így sem tökéletes, de olvastam már sokkalta rosszabbakat is.

Ezek után biztos valami elvetemült krimit fogok elővenni.

Záradék: A borító egyáltalán nem passzol a sztorihoz. Kedves borítótervezők! Legyetek kedvesek elolvasni az első fejezetet, hogy legalább a hajszínt eltaláljátok.

ÉRTÉKELÉS

🤠🤠🤠🤠

SZEREPLŐK

Annalise                                                 Bennett

KÖSZÖNÖM, HOGY OLVASTAD !

Elek Regina - Találkozó

 

TALÁLKOZÓ

 

Valami különös hang ébresztett fel. A sötét foltok fel-fel villannak még, de három pislogással kezd kitisztulni előttem a látvány. Elővettem a dohányzó asztalon megpihent szemüvegemet. A tévében éppen egy turmixgépet árulnak, amire olyan ajánlatot adnak, amit kár lenne kihagyni. Csak most kettőt vehet egy áráért. Nem csoda, hogy elszundikáltam a kedvenc fotelemben. Mire elég erőt gyűjtöttem, hogy fájós térdemmel felálljak, megnéztem a rozoga kakukkos órát. Elmúlt dél. Ennyit aludtam volna? Sietnem kell, hogy időben elkészüljek, mert lekésem az osztálytalálkozót. Megszámlálni sem tudom idejét, hogy mikor volt rajtam öltöny. Időbe is telt, megtalálni, és kiráncigálni az akasztósból. Kissé kopott és gyűrött, de a célnak megfelel. Gyorsan megmosakodtam, felöltöztem, fújtam egy leheletnyi kölnit, és a sétapálcám társaságában elindultam a találkozóra. A nap verőfényesen sütött. A vakító világosság olyan erőteljes volt, hogy alig láttam az orrom elé.  Az utca mégis csöndes volt, egy lélekkel sem találkoztam.

Amíg három lábbal szeltem az utcát, megrohamoztak az emlékek. Évek óta nem találkoztam régi cimboráimmal, elsodorták őket a mindennapi teendők. Az általános iskolai évek nem teltek volna örömteljesen, ha a négy jó barátom, Misi, Jóska, Karcsi és Béci nem lett volna velem. Mi voltunk az iskola betyárai. Nem volt olyan hét, hogy ne kapjunk körmöst a házsártos Ilonka nénitől, vagy ne állítson sarokba Ernő tanár úr, mert hangoskodtunk a matematika órán. De régen is volt már. Az évek pillanatok alatt elszaladnak felettünk, észre se vesszük, és már nyugdíjas öreg urak leszünk, akik délelőttönként elszunyókálnak. Sajnos az előző két alkalommal nem került megrendezésre az összejövetel, de most a hetven éves osztálytalálkozóval végre újra összejön a banda.

A hosszú séta során eléggé elfáradtam, de már látom a célt. Jobbra fordulok és megyek végig fel egyenesen. Néhány perc elteltével megérkeztem a helyszínre. A kapunál egy szőke hajú, angyali szemű kis hölgy állt.

-          Pásztor Gyula. Meg is van. Már vártuk Önt. – mondta mosolyogva.

Míg bebotorkáltam már hallottam a zajt. Mintha egy méhkaptárban lettem volna, olyan hangos volt a nyüzsgés. Régen látott osztálytársaim belepik az egész termet. Arcuk ráncos, a hajuk őszes, a testtartásuk görnyedt. Mintha ezer év telt volna el. Ballagok tovább, de egy erőteljes hang megállásra késztetett.

-          Hát itt vagy Gyuszi, te vén kecske? – kiáltja hangosan Misi.

-          Azt hittük már sosem érkezel meg. – szólal meg Karcsi. Mindig te voltál az, aki késik mindenhonnan.

-          Tudjátok drága barátaim, nem én érkeztem későn, ti jöttetek túl korán.

Mind az öten megölelték egymást, és örültek, hogy végre ennyi év után újra találkozhattak.

_______________________________________________________________________

Tisztelt egybegyűltek!

Most Pásztor Gyuláról fogunk megemlékezni, akit az egész falu gyászol. Egy csendes őszi napon a kedvenc karosszékében hagyott itt minket, és elindult egy új út felé. A távozása előtti napon csak annyit mondott nekem: alig várom, hogy végre együtt lehessek a gyerekkori barátaimmal.

KÖSZÖNÖM, HOGY OLVASTAD !

Paula Hawkins – Lassan izzó tűz

 

FÜLSZÖVEG

 

Laurát egész életében előítélettel kezelték. Azt mondták rá, forrófejű, problémás, különc. Volt, aki egyenesen azt állította, veszélyes.

Miriam tudja, hogy Laura nem feltétlenül gyilkos, csak mert látták távozni a borzalmas gyilkosság színhelyéről, ráadásul véres ruhában. Miriam tisztában van vele, milyen könnyen előfordul, hogy az ember rosszkor jár a rossz helyen.

Carla magánkívül van az unokaöccse brutális meggyilkolása után. Senkiben se bízik: jó emberek is képesek szörnyűségekre. De milyen messzire megy Carla, hogy megbékélhessen?

Mindenki sérült, az ártatlanok és a bűnösök is. Vannak, akik annyira sérültek, hogy ölni is képesek.

 

RÖVID ÉRTÉKELÉS

https://moly.hu/konyvek/paula-hawkins-lassan-izzo-tuz/en-es-a-konyv/regina_elek

 

Tisztítótűz

Van, akinek lobbanékony, van akinek alig pislákol, de olyan is van, aki nyakig önti olajjal, hogy mindent felemésszen, míg valakinél örökre kihuny.  A múlt mindig lesben áll, hogy egyszer csak lecsapjon, mi döntjük el, hogy együtt élünk vagy szembe szállunk vele.

Három nő életét és a mélyen megbúvó megrázkódtatásaikat ismerhetjük meg. Egytől egyig távolságtartóak, de olybá tűnik, hogy egy haláleset mégis összeköti őket egymáshoz. A tragédia, amit fel kell dolgozni, a gyötrelmek, amivel nap, mint nap szembesülni kell, a magány, az árulás mind olyan érzés, amitől az ember megszabadulna, de olykor ehhez súlyos árat kell fizetni érte.

A történet kellően összetett, elgondolkodtató és fájdalmas. Nem arra a klisékre épít, hogy van jó és rossz, hiszen maga az ember mindkét tulajdonságot hordozza magában. Ez a könyv egy utazás a lélek rejtelmeibe.

  

A FOLYTATÁSBAN SPOLIERES TARTALMAK VANNAK, ÍGY KÉRLEK, CSAK AKKOR OLVASD EL, HA MÁR ISMERED A TÖRTÉNETET

 

Nem kimondottan a kedvencem az írónő, de ettől függetlenül szívesen előveszem az írásait, mert mégis más, amit ír. A könyveiben nem a feszültségkeltésre törekszik, a hangsúly sosem a gyilkosságon van vagy annak felderítésén, hanem a karakterek érzésein, gondolkodásán, jellemfejlődésén van. A szereplők egytől egyig unszimpatikusak. Vagy alkoholfüggők, vagy mentálisan sérültek, a múltban történt velük valami tragédia, azaz ahogy jelen könyv fülszövegén is olvasható, sérültek. A hozzáállásuk nem kimondottan pozitív, távolságtartóak ezért nehéz belopniuk magukat a szívünkbe. Mindezek ellenére, amikor olvassuk az életük tragédiáit, elgondolkodunk és átértékeljük, hogy nekünk milyen jó is az életünk.

Amire még érdekességként felfigyeltem az írónő könyveinél azok a borítók. A lány a vonaton zöld színű, A víz mélyén kék, a Lassan izzó tűz piros. Föld, víz és tűz elemet lehet felfigyelni. Most megérkezett a Kéksötét című könyve, ami meg tekintve az ablakot a borítón talán a levegőt testesíti meg.

Ebben a történetben három, pontosabban négy nő életéről olvashatunk. A lobbanékony Laura, a magának való Miriam, a hitevesztett Carla és persze ott van Irene, aki a legkedvelhetőbb szereplő és Theo a sikeres író.

Az eleje volt a leg szórakoztatóbb. Egy krimibe illő jelenet, ahogy a lány menekül, hogy a férfi utol ne érje… egy puffanás, és Irene a könyvet becsukja. Tömény giccs az egész. Mi meg itt izgultunk, hogy egy in medias res fordulattal kezdődik a történet.

A térkép is jópofa volt, bár különösebb jelentősége nem volt.

Egy fiatal fiút, azonban valaki megölt. Oka senkinek se lehetett rá különösebben, de mégis valaki kést rántott. Az alkalmi partner? A rejtélyes szomszéd? A nagynéni? Esetleg a nagynéni férje? Vagy talán valaki más?

Laura bár lobbanékony, erről sajnos nem Ő tehet. Amin Ő keresztül ment rettenetes. Nem elég, hogy az anyja hűtlen volt az apjával, hanem még ennek fejében a szerető csapta el, amit az anyja képes volt eltusolni. Paff…

Miriam fiatalon elkövette azt a hibát, hogy beült egy idegen kocsijában. Miriam első rossz döntése volt. Bár Ő megmenekült, a barátnője már nem. Ez önmagában traumatikus élmény, és hogy megszabaduljon ettől az érzéstől kiírta magából, amit egy híres írónak (Theo) oda is adott véleményezésre. Ez volt Miriam másik rossz döntése.

Carla elvesztette a kisfiát. Megkérte a húgát, hogy vigyázzon rá, de a kisfiú lezuhant az erkélyről. Ez a lehető legszörnyűbb, ami egy anyával történhet.

Egytől-egyig szomorú a történetük, felfoghatatlan, hogy ilyen megtörténhet. De ki oltotta ki Daniel életét? Miért tette? És, ami még felmerülhet kérdésként, hogy a tette elfogadható volt?

Bár egy lélektanilag erőteljes mű, mégsem lett a kedvencem. Hogy miért nem azt nehéz megmondani, mert különösebb hibát nem tudnék felsorolni. Jobb volt, mint A víz mélyén, de A lány a vonaton hatásosabb volt. Még van hátra két műve, azokra is sort fogok keríteni. Egyszer.

  

ÉRTÉKELÉS

🔥🔥🔥🔥

SZEREPLŐK

Laura                                 Miriam                                   Carla

Theo                                                              Irene

KÖSZÖNÖM, HOGY OLVASTAD !